Tenderlap.hu - Utazás - Városlátogatás

Hasznos információk
Pozsony (Bratislva, Pressburg), Szlovákia

Lakosság: 428 ezer fő
Távolság Budapesttől: 199 km
Időzóna: CET (UTC +1)
Repülőtér: MR Stefanik Bratislava

Pozsony fontos kereskedelmi utak találkozásánál alakult ki, ott ahol az Alpok északkeleti előhegyei és a Kárpátok délnyugati nyúlványai, valamint a Dunamenti-síkság és a Bécsi-medence érintkeznek egymással.
A környéken már a kőkorszakban is éltek emberek. Az első huzamosabb ideig itt tartózkodott nép a kelta volt, erődítményüket a Várhegyen építették fel. Kr.u. I. században a rómaiak települtek ide, táboruk a mai vár alatt terült el, ami védőserege volt Vindobonának és Carnuntumnak. A kvádok ellen harcoló XV. légió állomáshelye volt a terület, ami később a frank, majd az avar birodalom része lett. A szlávok a VII-VIII. században tűntek fel és idővel a Nagymorva Birodalomhoz tartozott. Egy keresztény hitre tért morva herceg Vratislav itt emelt erődítményt, amit a bajorok Preslawaspurch-nak neveztek. Mai nevét 1837-ben kapta úgy, hogy Safárik szlovák történész tévesen rekonstruálta a város régi nevét (szlovákul: Presporok), mivel azt hitte, hogy az nem a Braslav, hanem a Bratislav névből származik.

A település 907-ben már a magyaroké, és itt létesül az első magyar várispánság. Magyar nevének eredete a Poson személynévre – a vár első ispánja – vezethető vissza. 1051-ben a várat ostromló német hajókat a magyarok elsüllyesztették.1108-ban Kálmán a német-római V. Henrik seregét verte vissza. A XIII. században bajor hospesek telepedtek le, ezzel elkezdődött a város polgárosodása. Német jellege 1918-ig dominált, de 1945 után jóformán teljesen eltűnt.
A Mohácsi csata után hosszú időn át Pozsony volt Magyarország fővárosa, 1531-től 1784-ig, az országgyűlés 1848-ig itt ülésezett. Itt zajlottak a híres reformkori országgyűlések. Tudni kell, hogy országgyűlések már az 1400-as években is voltak Pozsonyban.

A magyar királyokat 1563 óta a pozsonyi Szent Márton templomban koronázták meg. Az utolsó pozsonyi koronázás V. Ferdinándé volt, 1835-ben. Pozsony fővárosi időszakához tartozik, hogy ekkor alakultak ki a város barokk elemei. A napóleoni háborúk alatt 1805-ben és 1809-ben a franciák szállták meg. 1848. április 7-én itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került. Pozsony 1993. január 1-étől a Szlovák Köztársaság fővárosa.

Poszony szülötte a feltaláló Kempelen Farkas, a honvéd tábornok Aulich Lajos, az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos, az archeológus Rómer Flóris, a geográfus Lóczy Lajos, a szobrász Fadrusz János. Pázmány Péter itt hunyt el és Mednyánszky László honvéd őrnagyot Haynau Pozsonyban végeztette ki.

A pozsonyi vár alatt a gótikus koronázó templom. A templom a XIV. században épült, az 1221-ben épült Szent Megváltó templom helyén. Mai formáját az 1895-ös felújítás után nyerte el. Neogótikus tornya 85 m magas és tetején az aranyozott Szent Korona csillog (3X4 méteres). A templom sírboltjában nyugszik Pázmány Péter és a híres Pálffy család több tagja is.
A ferencesek templomát 1290-ben IV. László alapította. Krisztus-szobra 1410-ből való.

További fontos látnivaló: A jezsuita templom (1636), az Orsolya nővérek temploma (1640), a klarisszák temploma (XIII. sz.), a kapucinus templom (1708), a Kálvária templom (1694), a középkori erőd maradványa, a Szent Mihály-kapu (1411), a préposti palota (1632), az Óvárosháza és a barokk Grassalkovich-plaota.

A Mihály-kapu utca (Michalská ulica) legjelentősebb helyszíne, az egykori királyi pénzügyi kamara épülete, ahol a reformkori országgyűléseket tartották. Itt szólalt fel Széchenyi, Deák, Vörösmarty és Kossuth is.