Tenderlap.hu - Utazás - Városlátogatás

Hasznos információk
Budapest, Magyarország

Lakosság: 1.690.000 fő
Terület: 525 km²
Időzóna: CET (UTC +1)

Budapest, Magyarország fővárosa a Kárpát-medence központjában fekszik. A város domborzatát az észak-déli irányú Duna két eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.

A város területe évezredek óta lakott vidék volt. Kr. e. III. századtól már több kelta települése helye ismert. Ezek egyike az eraviszkusz törzs által Kr. e. I. században lakott Ak-ink („Jóvíz”). A rómaiak az időszámításunk kezdete előtti évtizedekben elfoglalták a Dunántúlt és a kelta alapítású várost Aquincum néven Alsó-Pannónia tartomány székhelyévé tették. A Duna mentén húzodó határt a folyó másik oldalán is megerősítették, és létre hozták a Contra-Aquincum nevű erődöt. A rómaiakat 409-ben a hunok követték, fél évszázaddal később a germán törzsek, a VI. századtól az avarok telepedtek le.

A magyarok a IX. században jelentek meg és első szálláshelyeiket Aquincum helyén és a Csepel-szigeten hozták létre. Kezdetben Aquincum lett Buda (A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét), majd a XIII. századtól Óbuda. A X. század fordulóján a mai Margit híd budai hídfőjénél létesült a Gézavására nevű település (XIII. századtól Felhévíz lett a neve). A honfoglalás után már lakottá vált a Gellért-hegy és a Vár-hegy közti rész, Kisebb-Pest (Alhévíz) is. A Duna bal partján, Conra Aquincum helyén létesült a X. században Pest, amely 1230 körül kapott kiváltsági levelet. A tatárjárást megsínylette minden környező település, a városok elnéptelenedtek. Az újjáépítés során a Vár-hegyen felépült Buda, illetve német iparosok betelepítésével újjáalakult Pest is. A XVI. században Buda és Pest lélekszáma 8-8 ezer körül alakult, míg Óbudán 2-3 ezren laktak.

A mohácsi vész utáni török uralom alatt pusztulásnak indultak a virágzó városok, de a település keleti arculatot öltött, fürdők, dzsámik, bazárok épültek
Az 1686-os visszafoglalásuk után német, horvát és szerb telepesek érkeztek. Buda és Pest 1703-ban lett ismét szabad királyi város. 1720-ban Budán 8-9 ezer, Pesten 2-3 ezer, Óbudán ezren éltek. Először 1805-ben készült városfejlesztési terv, így Pest területén klasszicista épületekkel, rendezett utcahálózatok kialakításával máig maradandó nyomokat hagyott. A nagy árvíz, 1838-ban a lakóépületek 40 százalékát pusztította el.
A XVIII-XIX. században Pest már erőteljesebben fejlődött, mint Buda. 1850-ben már 106 ezren laktak a pesti oldalon, míg Budán-Óbudán 50 ezren.

A három gyakorlatilag már összenőtt város egyesítését Budapest néven először az 1848-49-es szabadságharc idején működő forradalmi kormány határozta el, de ennek végrehajtására csak 1873-ban került sor. 1869-re már nagyvárosi méreteket mutattak a települések: Pest 200 ezer, Buda és Óbuda 75 ezer lakossal. Az 1867-es kiegyezés után felgyorsult a termelés, a gazdaság és a kulturális fejlődés. A XX. század elején a népesség már meghaladta az 1 milliót.
A második világháborút követően megindult iparosodás ismét gyorsan növelte a népességet, 1949-ben már másfél millióan laktak a fővárosban.

Budapest városmagja, az igazgatási, pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központok a Belvárosra (V. kerület) koncentrálódnak. A városrész épületeinek a zöme (Váci u., Vörösmarty tér, József nádor tér) a XIX. század végének szecessziós jegyeit tükrözi.

A Várnegyed egykor kormányzati funkciókat töltött be, jelenleg kulturális intézményeknek ad otthont, pl.: a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Széchenyi Könyvtár és a Hadtörténeti Múzeum. Középkori hangulatot ad a Mátyás(koronázó)-templom és a Magdolna-torony.

A Várnegyedben található múzeumok mellett meg kell említeni a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Mezőgazdasági Múzeumot.

A belvárosi kereskedelmi góc mellett Újpesten, Zuglóban, Kispesten, Kőbányán, Pesterzsébeten, a Flórián téren, a Moszkva téren és a Móricz Zsigmond körtéren fejlődött ki „központ”.

A Duna szigetei közül legjelentősebb a Margit-sziget, fürdői és gyógyszállói révén. Az Óbudai-sziget szabadidős funkciót tölt be. Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban számos gyógyfürdő működik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50-70 C°) források.

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.