Tenderlap.hu - Utazás - Oroszország - Kegyeleti út

Hasznos információk
Kegyelti út - Don-kanyar

A Don-kanyar Magyarország II. világháborús történelmének legvéresebb eseményeinek a színhelye volt. A náci Németország oldalán harcoló magyarok Hitler parancsára bekapcsolódtak a Szovjetúnió elleni hadjáratokba. A magyar hadseregnek kilenc gyalogdandárt, egy páncélosdandárt és egy repülőköteléket kellett a 2. hadsereg-parancsnokságának a vezetése alatt kivezényelni a keleti hadszíntérre, de nem tértek ki a hadtest alkalmazási módjára, annak területi és időhatáraira, illetve veszteségeinek pótlására.

A 2. hadsereg kisebb része harcok árán, nagyobb része pedig hosszú gyalogmenetben jutott ki 1942 júliusában és augusztusában a Donhoz. A magyar seregtestekre kirótt támadási feladatok java része a 9. könnyű hadosztályra hárult, amely négynapos harcot folytatott Tyim város birtoklásáért. A hadműveletben részt vett, s közel 3000 fős véres veszteséget szenvedett magyar alakulatok 1942. július 7. és 10. között jutottak ki a Donhoz. A magyar hadsereg gyengéit hamar kitapasztaló szovjet csapatok 1942 augusztusától erőteljes támadásokat indítottak, hogy a folyó nyugati partján hídfőállásokat foglaljanak el.

A hídfőcsatákat követően a 2. hadsereg csapatai elérték a számukra kitűzött vonalat és védelemre rendezkedtek be. 1942 őszén egy személyi állományában, fegyverzetében megfogyatkozott, súlyos ellátási és utánpótlási gondokkal küzdő magyar hadsereg várta sorsának beteljesedését. Hazahozatalának, illetve gyors felváltásának lehetősége a magyar politikai és katonai vezetésben fel sem merült.

Időközben a németeknek sikerült elfoglalnia Sztálingrádot, de a szovjetek ellentámadásba lendültek és megkezdődött a második sztálingrádi csata. Még a támadás megindításának napját sikerült a szovjeteknek két román és egy német hadállást áttörni és ezzel mintegy 300 ezer katonát körbezárni. Ezután a többi hadtestet igyekeztek a lehető legtávolabb szorítani, hogy elvágják a segítség útját.

A számottevő páncélelhárító fegyverekkel, harckocsikkal és vontatóeszközökkel nem rendelkező magyar hadsereg nem tudott sokáig ellenállni a túlerőben levő szovjet csapatok offenzívájának. A 2. hadsereg arcvonala az Uriv térségében végrehajtott szovjet támadás folytán 1943. január 14-én végérvényesen kettészakadt.

A 2. magyar hadsereg katasztrófája a Don-kanyarban mély nyomot hagyott az utókor tudatában, ezért a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya 1995-ben egy megállapodás keretében rendezte az áldozatok sírjának jogi kérdéseit és megkezdődött a hadisírok felkutatása és ápolása, ami azóta is zavartalanul működik. Ennek eredményeként Oroszország területén közel 338 különböző helyen hoztak létre II. világháborús emlékműveket és temetőket. A legkiemelkedőbb közülük az I. Magyar Központi Katonai Temető (Voronyezsi terület, Hoholi járás, Bolgyirjevkai település), valamint a II. Magyar Központi Katonai Temető ( Voronyezsi terület, Hoholi járás, Rudkino-Gremjacse település). A II. Magyar Katonai Temetőben, amely 2003. május 28.-án került felavatásra, eddig 19.110. hősi halált halt magyar honvéd nyugszik. Jelenleg 12.595. magyar honvéd neve került felvésésre a temetőben található márványtáblákra.

A megállapodás megkötése óta megnövekedett az ún. kegyeletutak jelentősége. Az utazási irodák egyéb utazási ajánlatokhoz hasonlóan ezekre az utakra is külön ajánlatokkal élnek, amelyek a katasztrófa katonai és civil áldozatainak a sírhelyeit célozzák meg.

A Don térségében fellelhető emlékhelyek közül itt található néhány: Gremjacsje községben, Kosztyenki északi részén, Prokudinszkijben, Szinyije Lipjagi központjában, Jablocsnoje községben, Sztorozsevoje, Uriv, Novo Uszpenka, Boldirevka, Kolbino, Masztjugyino, Rosszoski és Novo Ivanovszkij községekben, Novo Ivanovszkij falucska határában.