Tenderlap.hu - Utazás - Horvátország

Hasznos információk
Zadar (Zára), Horvátország

Lakosság: 73 ezer fő
Távolság Budapesttől: 620 km
Távolság Rijekától: 218 km
Távolság Zágrábtól: 269 km

Zadarska megye és egyben Dalmácia fővárosa Zadar, magyarul: Zára, olaszul: Zara. Zadar múltja változatos. A történelem folyamán nagyon sokszor cserélt gazdát: illír törzsek, rómaiak, avar, gót és szláv törzsek, horvátok, velenceiek, magyarok, franciák, Habsburgok, olaszok, Jugoszlávia fennhatósága alatt állt ez a terület.

Zadar, mint majdnem minden adriai horvát város, illír település helyén alakult ki. Az első írásos említése Jadera néven történik Kr.e. 384-ben, mint római kolónia. Traianus császár alatt lett nagy kereskedőváros. A népvándorlás idején az avarok és a gótok dúlták fel. A szláv törzsek a IX. században húzódtak le a tengerpartra. A X. századtól Velence igyekezett megszerezni a várost. Ezért a város először a horvát, majd a magyar-horvát király védelmét kérte. A XII-XV. században Zára váltakozó hadi szerencsével a velencei-magyar háborúk gyújtópontjába került. 1105-ben Könyves Kálmán bevonult a városba és megerősítette jogaiban majd 1116-ban Velence visszafoglalta, de 1164-ben III. István magyar király érkezésének hírére fellázadt a város és kiverte falai közül a velenceieket. 1170-ben ismét Velence, majd 1180-ban újra III. István foglalta el. A negyedik keresztes háború hadait szállító velencei gályák 1202-ben ostrom alá vették és nagy pusztítást okoztak Zadarnak. Imre király nem tudta megvédeni a várost, mert II. Endre szentföldi hadjárata érdekében, seregének odaszállítása fejében lemondott a király Záráról a Velence javára. Később IV. Béla küldött segítséget a záraiaknak.

1346-ban Nagy Lajos vereségét követően ismét a velenceieké lett, de 1358-ban Nagy Lajos döntő győzelmet aratott Velence felett és a Szent Ferenc-templom sekrestyéjében maga a király diktálta a békefeltételt. A doge kénytelen volt a „Dux Croatie et Dalmatiae címről is lemondania. A Zsigmonddal szemben álló trónkövetelő ellenkirályt, Nápolyi Lászlót Zadarban koronázták meg. Nápolyi László 1409-ben 100 ezer dukátér eladta Velencének Zárát. Ezután Zára 1797-ig Velence uralma alá tartozott. 1468 és 1478 között tizenegy török támadást vert vissza a város, csak 1500-ban sikerült a törököknek a vár falig eljutni és csak 1718-ra tolódott északra a török határ, szinte a mai boszniai határral megegyezően.

Rövid francia uralomtól eltekintve, 1797-től a Habsburg birodalom része volt. 1920-ban Olaszországhoz, 1947-ben Jugoszláviához csatolták, ma már a független Horvátország része.

Zadar egy félszigetszerű földnyelven fekszik. Ennek északkeleti oldalán van a várost a szárazföldtől és a külső városrészektől elválasztó belső kikötő. A földnyelv délnyugati oldala az úgynevezett Zadari-csatornára nyílik, előtte Ugljan sziget terül el.

A Trg Tri Bunarán állt valaha a talán még római időkből származó, árokkal körülvett fellegvár, a Kastel, amit a velenceiek a XIII. század közepén azért építettek, hogy a „zendülésre hajlamos”' zadariakat innen tartsák féken. A várárkot később ciszternává alakították át, vizét három kútból merték. A kutak mögötti épület a Kastel megmaradt része.

Magával ragadó a XV. századi Gospa od Zdravlja barokk templom. Mögötte helyezték el annak idején a Napóleon katonái hatalmát jelképező guillotine-t, amit a felállítása utáni éjjelen tüntettek el a zadariak. Gospa od Zdravljától balra keskeny sikátoron lehet eljutni az 1282-ben épült Szen Ferenc-templomig. A kanonokszékek 1394-ből valók. Gótikus faszobrok, XIV. századi kórusszékek, XV. századi táblaképek díszítik a templomot.

A dalmáciai román építészet remeke a Sv. Stovsija (Anasztázia)-templom. A XII. században épült templomot gazdag dombordíszek teszik egyedivé.
A fórum délkeleti részén áll a rokokóba hajló, késő barokk Sv. Marija-templom. Harangtornyát 1105-ben Könyves Kálmán emeltette, amit a torony belső első szintjének oszlopfőibe vésett „r. co-llo-mannus” felirat is tanúsít.

További látnivalók Zadarban: a Piazza dei Signori, a Piazza delle Erbe a püspöki palotával, a San Donato ferences templom, a Stosija-templom, a XI. századi Sv. Nedeljica-templom, a Zadari Nemzeti Múzeum (Narodni Muzej)

Zadarból indulnak hajójáratok Anconába, Dubrovnikba, Rijekába és Velencébe is.

Zadar város és környéke már régóta biztonságos, semmi sem veszélyezteti a nyaralást és a pihenést, de aki a környező hegyekben szeretne kirándulni, biciklizni az tájékozódjon az esetleges veszélyekről, mert a horvát függetlenségi háború nyomjai nem múltak el mindenhol. Egyébként, ha aknaveszély előfordul, akkor azt mindig jól láthatóan jelzik.

Hasznos link:

Croatian Mine Action Center

A Zadarska megyei, Zadar és környéki feltételezett aknamezők térképe (2006. december)