Tenderlap.hu - Utazás - Horvátország - Rijeka

Hasznos információk
Fiume (Rijeka), Horvátország

Lakosság: 145 ezer fő
Távolság Budapesttől: 505 km
Távolság Velencétől: 248 km
Távolság Zágrábtól: 154 km

Horvátország harmadik legnagyobb városa Rijeka és egyben a legnagyobb kikötője is. A rijekai kikötő személy- és áruforgalma jelentős, továbbá a város a környező tengerrel nem rendelkező – például: Magyarország - országok szabadkikötője is. A város olasz (és egyben magyar) neve – Fiume – folyót jelent (fiume), ugyains itt ömlik a tengerbe a Fiumara folyó, amelynek horvát neve: Rjecina. Fiume horvátul: Rijeka, németül: Sankt Veit am Flaum, latinul: Vitopolis vagy Flumen.

Rijeka félkörívben hegyek övezik. Nyugatról az Ucka (Monte Maggiore)(1396 m), északon a Snezik (1796 m) és a Risnjak (1528 m), kelet felől pedig a Velebit-hegység (1758 m). Rijekától délre találhatóak a Kvarner szigetei. A legnagyobb szigetek – Krk, Cres és Losinj – szinte elzárják a várost a nyílt tengertől.

A város őslakói az illírek voltak, akiket Kr.e 28-ban leigáztak a rómaiak és akkori Trtastról Tarsaticának nevezték át. A már Bizánchoz tartozó Tarsaticát 799-ben Nagy Károly frankjai dúlták fel. A VII. században jelentek meg a horvát törzsek és kezdték felépíteni saját városukat Rijekát. A IX-X. Században a pólai (Pula) püspök, majd a német-római birodalom hűbérese volt. Később a híres krk-i grófók, a Frangepánok kezébe került a terület. A város csak a XVII. században, a török veszély elmúltával indult fejlődésnek. A Habsburgok a szabad királyi várost 1776-ban Horvátországhoz, majd 1779-ben Magyarországhoz csatolták. 1809-től 1814-ig francia fennhatóság alá tartozott. A 1848-18868 között újra Horvátországé, majd 1868-ban Magyarország része lett, cserébe Magyarország lemondott három közigazgatásilag hozzá tartozó vármegyéről (Szerém, Pozsega és Verőce).

Fiume igazi virágkora a XVIII. százat közepétől az első világháború végégig tart. Ekkor készült el a Fiumét Zágrábbal és Budapesttel összekötő vasút. Megépült a kikötő a kőolajfinomító, a papírgyár, a hajó- és torpedógyár is. A magyar kormányzó székhelye volt ebben az időben Fiume. Magyar hivatalok és intézmények működtek a városban. Az első világháborút követően Olaszországhoz került Fiume, 1945-től Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország kikötővárosa és Primorsko-goranska megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint körülbelül 300 magyar nemzetiségű lakik Rijekában.

Rijeka központja a Togliatti tér, ahol a Neboder nevű toronyház magasodik. A rijekai korzó üzletekkel, vendéglőkkel, bárokkal, teraszos kávézókkal és cukrászdákkal szegélyezett sétáló utca. A korzó a XV. században épített őr- és óratorony boltíven vezet át. A kaput figurák és domborművek díszítik. A kapun belüli főtéren, a Kobler téren található az óváros városközpontja. Itt áll a kapuval szemben a régi Városháza. A Kobler tér mellett található az 1315-ben alapított Ágoston-rendi kolostor gótikus épülete. Híres a XII. században épült Szent Vitus-templom és a XIII. századi Szent György-templom. A Trsat-hegyen áll a Csodatévő Szűzanya temploma, 1531-óta zarándokhely, a hozzá vezető 538 fokból álló tersattói lépcsősort a zarándokok sokszor térden állva teszik meg. A templomot a legenda szerint 1291-ben angyalok hozták Názáretből ide. A Frankopanski trg-en (Frangepán tér) álló XIII. századi, kéthajós Ferences-rendi kolostor híressége a főoltáron lévő Madonna-kép, amit V. Urbán pápa ajándékozott 1367-ben.

Népszerű kiránduló és nyaralóhely Rijekától nem messze Opatija, Crikvenica és a 730 m magas Delnice.