Tenderlap.hu - Utazás - Görögország

Hasznos információk
Olümposz,Görögország

Az Olümposz Görögország legmagasabb hegye, amely az ország keleti partján fekszik Makedóniában. Legmagasabb részei közé tartozik többek között a Mütikas (2917 m), a Skolio (2911 m), a Stefani (2909 m) és a Skala (2866 m). Első meghódítása 1862-ben Heinrich Bart nevéhez fűződik, aki azonban nem a főcsúcsot érte el. Az Olümposz különös geológiai formákat és egészen sajátos növény és állatvilágot mutat.

A görög mitológiában az Olümposzt az istenek hegyeként tartják számon. A hegy ábrázolja a görög mitológia világképét. Itt éltek az istenek, félistenek, az istenek leszármazottai és a szolgálók. Más hagyomány szerint az istenek nem is a hegyen laktak, hanem az egzisztencia másik formájában léteztek.

A monda szerint mikor Kronos fiai felosztották egymás között a Földet, Poseidon kapta a tengert, Hádész az alvilágot, Zeus pedig az eget, de az Olümposz közös meradt. Végül aztán Zeus teljesen átvette az uralmat itt is és a többi istennel együtt az Olümposzon szoktak tanácskozni, illetve ez az istenek lakomáinak állandó helyszíne is. Ilyenkor Apollón zenél a lantján, a Múzsák pedig énekelnek. Hébé, az ifjúság istennője, piros nektárt tölt a kelyhekbe, amit Ganymédés, a szép trójai királyfi szolgál fel, akit Zeus azért hozatott fel az Olymposra, hogy a pohárnoka legyen. Az istenek örök gondtalanságban élnek itt.

A görög hitvilág szerint az istenek halhatatlanok, örökké fiatalok és minden emberi tulajdonság megvan bennük, persze végtelenül. Nagyobbak és szebbek az embereknél, s bár az emberekhez hasonlóan esznek és isznak, nem kenyéren és boron élnek, hanem nektárt isznak és ambrosiát esznek, amit galambok hordanak az Olymposra. Az istenek külön nyelvük van, ami tökéletesebb, kifejezőbb, mint az emberi nyelv. Az istenek ugyanis olyan szavakat használnak, amelyek a dolog lényegét fejezik ki. A föld és a föld alatti világ sötét istenségei nem tartoznak az Olümposz lakói közé. Az Olympos az örök derű otthona, lakói nem tűrnek el semmit, ami ezt a boldogságot megzavarná, ezért Atét, a megrontó elvakultság istennőjét Zeus lehajította az Olymposról az emberek közé. Az olymposi tizenkét isten uralmának legkézzelfoghatóbb megmutatkozásait háromszor három istennő fejezi ki: Eunomia: a "Törvény rendje", Eiréné: a "Béke", Diké: a "Jog".

Az olymposi világ Zeus nemzedéktársainak és utódainak a világa. Az istenek hatalmát és életüknek nemes összhangjának csak a Föld alaktalan és természetellenes teremtményei veszélyeztethetik. Zeusnak nemcsak Kronost és a titánokat kell legyőznie, de Gaia új és új ellenfeleket küld, hogy megtörje. Az olymposiak győznek a "gigászok harcában", de csak akkor, amikor az olymposi világrend követelményeit vállaló halandó Héraklés is az Olympos istenei mellé áll. A gigászok megölése után hozza világra Gaia legfiatalabb gyermekét, Typhónt, a százfejű, tűzokádó óriást, hogy ez is az Olympos uralma ellen lázadjon. Az istenek Egyiptomba menekültek előle, de végül is Zeus legyőzte és az Aitné (Aetna) hegyét borította rá. Ez a monda magyarázza a szicíliai Aetna vulkanikus természetét. Typhón, Ekhidnától származó gyermekeit hagyja maga után a Föld ön, a nemeai oroszlánt és a lernai hydrát. Őket Héraklés öli meg, aki ezzel a földön is biztosítja az olymposi rend uralmát.

Alóeus két fia, Ótos és Ephialtés, akiket a Föld nevelt óriásokká, szintén háborúval fenyegették meg az Olympos halhatatlan lakóit. Az Olympos fölé az Ossát és az Ossára a Péliont akarták rakni, hogy az égbe jussanak. Meg is valósították volna tervüket, de Apollón fiatal korukban ölte meg mindkettőt. Héphaistos, a kovácsisten készítette az Olymposon az istenek ércpalotáit, illetve Zeusnak egy hatalmas megaront, mint a földi királyoknak, arany trónszékkel a közepén, ahol alattvalóival tanácskozhatik és lakomázhatik; Hérának titkos zárat a hálószobájára, melyet csak maga az istennő tud kinyitni. Magának Héphaistosnak a tűzhányók mélyén levő füstös és borzalmas műhelyeken kívül az Olymposon is van csodálatosan berendezett, aranytól ragyogó műhelye. Az Olympos mérhetetlen magasságban van a föld felett. Mikor egyszer Zeus és Héra civódásába, anyja pártjára állva, beleszólt Héphaistos, Zeus lehajította az Olymposról, és ekkor egész napon át zuhant, amíg földet ért Lémnos szigetén.

A mérhetetlen magasság nem jelenti azt, hogy az istenek teljesen el vannak szigetelve az emberi világtól. Nemcsak a magasból uralkodnak, hanem jelenlétük állandóan megérezhető az emberek között is. Az ügyeskezű mesterembert Athéné vagy Héphaistos, a derék vadászt Apollón vagy Artemis tanította. Plasztikus istenalakjukban ugyan csak kiválasztott emberek előtt jelennek meg, de jelenlétüket mások is átélik, s a megkezdett emberi cselekvés váratlan sikere, egy szó vagy egy lépés meglepő helyénvalósága, döbbent borzongás, néha valami különös jó illat bizonyítja közelségüket. Ha áldozatot mutatnak be az emberek, az istenek mindig eljönnek láthatatlanul, hogy részesüljenek az áldozati lakomában.