Tenderlap.hu - Utazás - Görögország

Hasznos információk
Athén és környéke, Görögország

Athén nemcsak Görögország fővárosa, de az ország legnagyobb lakossággal és területtel rendelkező városa is, amelyet körülbelül 5000 évvel ezelőtt népesítettek be.

Kulturális örökségei, a Pireusz-öböl és az újonnan épült nemzetközi repülőtér révén jelentős közlekedési csomópont és a kontinens leglátogatottabb metropolisa. Ezen kívül Görögország legfontosabb tudományos-, kulturális- és képzési központja is.

A hagyomány szerint Athént I. Kekrops király alapította. A város már körülbelül 5000 éve folyamatosan lakott, így minden kétséget kizáróan ez lehet a legidősebb európai települések egyike. 1985-ben Athén lett Európa kulturfővárosa, 1987-ben pedig felvették az Akropoliszt és a Daphni kolostort a világörökségek listájára.

Athén az attikai vidék legnagyobb kiterjedésű síkságán fekszik, amelyet az Iliszosz és Kephisos folyók határolnak és három oldalról a Hymettos, a Pentelikon és a Parnes hegyvonulatok veszik körül. A negyedik oldala a tenger felé nyitott.

A város éghajlata teljesen más, mint Görögországé vagy Európáé. Fekvése miatt, nyugaton, északon és keleten hegyek valamint a Görögországban uralkodó szelek veszik körül az éghajlat még szárazabb és melegebb, mint az ország más régióiban. A nyári hőmérséklet a forró időszakban, ami júniustól szeptemberig tart, a 40-45 fokot is eléri árnyékban. A sűrű betelepítés és belvárosi zöldterületek hiánya miatt éjszaka is alig hűl le, a hőmérséklet ilyenkor is 25 fok. Csak hajnalban esik a hőmérséklet egy kicsivel 25 fok alá.

Télen ezzel szemben gyakran jönnek hideg levegőbetörések északról, amelyek leginkább az északi kerületekben akár havazáshoz is vezethetnek. Az európai viszonyokhoz mérten a novemberi napok viszont meglepően melegek. Amíg más dél-európai országokban már javában „téli hőmérséklet” van, Athénban gyakran még november közepén is 20-25 fokot mérnek. Emiatt a tavasz is később kezdődik, így márciusban és áprilisban még meglepően hűvös van.

A város történelme körülbelül 7500 évre, az új kőkorszakra nyúlik vissza. Kr. e. 1300 körül az Akropoliszon egy mükénei palotát építettek, amely később a város katonai és vallási központjául szolgált. Miután a területet gyorsan elegyengették, egy erős fallal vették körül, amelyet kilenc kapuval biztosítottak. Athén mindig is Zeus főisten különleges védelme alatt állt, akinek később egy oltárt is emeltek. Politikai és kulturális csúcspontját Kr. e. a IV-V. században attikai demokráciaként és az attikai tengeri szövetség vezető hatalmaként érte el. Ezt a szerepet akkor is megtartotta, amikor Kr. e 86-ban a római birodalom elfoglalta. Csak Kr. u. 529-ben változott a helyzet, amikor I. Juszticiánusz császár bezáratta az utolsó filozófus iskolákat.

1204-ben a negyedik keresztes hadjárat után a város szinte kézről kézre került. Először a frankok, aztán a katalánok, a törökök, majd a velenceiek uralták. 1456-tól az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozott, elvesztette jelentőségét és a sok rombolás miatt a XVII. és a XIX. század között egy átlagos tartományi várossá fejlődött vissza. Csak 1834-ben emelkedett újra fel az újonnan alapított Görög Királyság fővárosaként.

Athén az utóbbi 150 évben rohamos gyorsasággal nőtt, mire elérte mai nagyságát. 1832-ben, a modern Görögország alapításakor alig 1000 lakosa volt, ma körülbelül 4 millió. Az 1920-1921-ig tartó görög-török háborúban a Lausanne-i szerződés értelmében a déli Trákiát és a mai Izmir tartományt Törökországnak kellett adni.

Athén látnivalóit lehetetlenség felsorolni, hiszen az egész város egyetlen nagy látnivaló. Számtalan múzeum, emlékmű, templom és más épületek várják azokat a látogatókat, akik a múlt emlékein szeretnek elmélkedni. Mindemellett a város környéke is gazdag látnivalókban és az Akropoliszt is érdemes megmászni.