Tenderlap.hu - Utazás - Bulgária

Hasznos információk
Szófia (Szeredőc, Sofija, София), Bulgária

Lakosság: 1,4 millió
Terület: 1.310 km²
Távolság Budapesttől: 755 km (Bp. - Szeged – Újvidék – Belgrád - Szófia)
Távolság Thesszalonikitől: 305 km

Szófia Bulgária fővárosa, közigazgatási és kulturális központja. Dél-északi irányban az Iszkár folyó szeli át a várost. A bolgár fővárost északon a Nyugati-Balkán hegyei, délről a Vitosa-hegység ormai határolják. Szófia földrajzilag az egész Balkán-félsziget központja.

Szófia őse, a trák település Szeredika volt, amelyet II. Fülöp macedón király Kr.e. 339-ben elfoglalt, majd lerombolt. Később amikor a Balkán a hódító római katonacsászárok uralma alá került, akkor Ulpa Serdica néven a Dacia mediterranea provincia fővárosa lett. Ebből az időből származnak a mai városközpontban fellelhető építészeti emlékek, városfal, fürdők és középületek maradványai. 343-44-ben már egyházi zsinatot tartottak a sok kis-ázsiai bevándorló miatt görög jellegű városban. Ebben az időben a város bizánci neve Triaditza volt. 447-ben a keleti gótok után Attila hunjai dúlták fel a települést. A VI. században I: Justinianus császár falakkal és bástyákkal erősítette meg a várost.

A VII. században a bolgár-török lovas hadak Bizánc ellen fordultak és önálló államot alapítottak. Kánjuknak, a harcias Krumnak 809-ben sikerül Serdicát elfoglalnia. A X. században már püspöki székhely Serdica. 934-től 961-ig több alkalommal is a magyarokat rettegi Serdica népe. Az első bolgár birodalom bukása után ismét bizánci város lett a település 1186-ban. A XIV. századig Triaditza néven említik a várost, majd ekkor terjed el a mai elnevezése. A város legrégebbi templomáról, kezdetben Szent Szófiának, majd rövidebben Szófiának hívják. 1382-ben elkeseredett védekezés ellenére török uralom alá kerül a város. Az ezt követő fél évszázadban csak egyszer csillan fel a remény a török ellen, amikor 1443-ban Hunyadi János hadai Szófiáig törnek előre és a város egy évig felszabadult. A török Szófia fontos pozíciót töltött be az észak felé terjeszkedő birodalomban, mivel fontos hadi és kereskedelmi utak találkoztak itt. Ekkor mint kereskedőváros fénykorát élte. Az oszmán birodalom hanyatlásával Szófia fejlődése is megállt. Az 1877-78. évi háború meghozta bolgár népnek és Szófiának is a felszabadulást. 1878. január 5-én vonultak be Szófiába az orosz csapatok. Az orosz hadvezér, Alexander Nyevszkij tiszteletére nevezték el a szófiai székesegyházat.

Bulgária fővárosának az építészetére az 1878 utáni felszabadulás iránti hála nyomja rá a bélyegét. A cári felszabadító seregre sok utca és tér elnevezése emlékeztet. Az 1576-ban emelt Basi Dzsámi Szófia egyetlen érintetlenül megmaradt mohamedán temploma. A híres dzsámi építő, Mimar Szinán építette. A Szv. Gerogi (Szt. György)-templom a II. században eredetileg fürdőnek épülhetett, majd mauzóleum, vagy pogány templom lehetett. A VI. századtól a török időkig ortodox istentisztelet volt itt, majd a XVI. században a mecsetté alakították át.

Szófia egyik leghíresebb nevezetessége az Alexander Nevszkij-székesegyház monumentális épülete. A templomot Pomerancev szentpétervári építész tervezte. Monumentális képei a legjobb bolgár és orosz festőktől származnak (Vasznyecov: Jézus Krisztus és Szűz Mária ikonok, Kiszelov: Az utolsó ítélet, Mjaszojedov: Az Atyaisten).

A Szv. Szofija (Szt. Szófia)-templom a város névadó temploma. A templomban még freskótöredéket sem őriztek meg, szinte már a református templomok puritán jellegét mutatja. Építése a VI. századig, I: Justinianus idejére nyúlik vissza. A XVI. században a törökök ezt a templomot is dzsáminak alakították át.

Egyéb fontos szófiai látnivalók:

A XIX. században épült Szv. Nedelja (Szt. Vasárnap)-templom, az 1913-ban épített szófiai termálfürdő, a Szent Szinódus kupolás palotája és a XV. századi Bujuk-dzsámi.

Szófia híresebb múzeumai:

Az Egyháztörténeti Múzeum, a görög, római és trák leletekkel büszkélkedő Régészeti Múzeum, a Bolgár Nemzeti Galéria, a Bolgár Néprajzi Múzeum.

Népszerű kirándulóhelyek Szófiából:

Bojana és Vitosa.