Tenderlap.hu - Utazás

Hasznos információk
Ausztria

Főváros: Bécs
Hivatalos nyelv: német (osztrák változata)
Terület: 83 870 km²
Lakosság: 8,1 millió fő
Pénznem: euró
Időzóna: CET (UTC+1)

Az Osztrák Köztársaság Közép-Európa egyik demokratikus köztársasága, amelyet északon Németország és Csehország, keleten Szlovákia és Magyarország, délen Szlovénia és Olaszország, nyugaton pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Az ország fővárosa Bécs.

Ami az éghajlati viszonyokat illeti, nem igazán mondhatjuk rá, hogy egységes. Ez leginkább tájegységei sokszínűségéből adódik. Az Alpok északi lábánál átmeneti, közép-európai éghajlat a jellemző, amelynek tulajdonsága, hogy minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. A hegység belső területein kisebb a csapadék mennyisége, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, az alacsonyabban fekvő területek ködbe borulnak. Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe. Az ország keleti része mérsékelt éghajlati övnek a részét képezi.

Az ország területén már az őskorban is éltek népek, így ez Európa egyik legrégebben lakott területe. Őslakói közül leginkább a az illírek és a kelták emelkednek ki. Kr. e. 15-ben a rómaiak fennhatósága alá került, akik megalapították a Noricum nevű provinciát. A népvándorlás korában rengeteg népcsoport érkezett ide, akik letelepedve külön kis közösségeket alkottak. Nagy Károly uralkodása alatt a Frank Birodalom uralma alá vonta és őrgrófságok jöttek létre. Történelmének legnagyobb és legkiemelkedőbb része a Habsburg uralom volt. Hatalmuk kezdetét az 1278-as morvamezei csatához köthetjük, amelyben Habsburg Rudolf legyőzte II. Ottokárt IV. Kun László magyar király egyesült seregeinek segítségével. Ezzel a győzelemmel Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a XIV. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget. Ezek lettek az osztrák örökös tartományok.

1438–1439-ben megalakul a Német-Római Császárság, amelynek első császára V. Albert. 1529-ben a törökök megostromolják Bécset, majd 1556-ban V. Károly lemond és a birodalom kettészakad. 1663–tól 1699-ig folytak a török elleni háborúk, melynek végeredménye Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál. 1740–1780-ig a leányági örökösödés révén Mária Terézia lett az uralkodó, aki állam-, pénz-, oktatás- és hadügyi reformokat vezetett be. Az 1797 és 1814 között dúló napóleoni háborúk eredményeként I. Ferenc osztrák császár végleg lemondott a német-római császári címről. 1848–1849-ben az Európán végigsöprő szabadságharc eléri Ausztriát, így I. Ferdinánd kénytelen átadni a trónt I. Ferenc Józsefnek. A forradalom leverése után a császár megszilárdítja az abszolutizmust, 1867-ben pedig létrejön a kiegyezés Magyarországgal és megalakul az Osztrák–Magyar Monarchia. 1914– ben Ferenc Ferdinánd ellen merényletet követnek el Szarajevóban, ami az I. világháború kezdetét és a monarchia szétesését jelenti.

A világháborút követően létrejött saint-germaini béke megtiltotta Ausztriának a Németországhoz való csatlakozást. 1938-ban a német hadsereg mégis bevonult az országba és az Anschluss-szal Hitler beolvasztotta Ausztriát a birodalomba. A II. világháború után a nagyhatalmak magukhoz ragadták Ausztriát, de 1955-ben visszakapta függetlenségét.

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Voralberg, Salzburg és Bécs. Látnivalói közül kiemelkedő a Schönbrunni kastély, Salzburg óvárosa, Salzkammergut környéke, a Semmeringi vasút, Graz óvárosa, a Fertő-tó és környéke, valamint Bécs óvárosa.